Ha a részleges közművekből valamelyik hiányzik.
Ha minden közmű hiányzik. EZ JELENTŐS KÖLTSÉGTÖBBLETET JELENT!
A szabályozás megmondja, hogy a teleknek hány %-a lehet az épület alapterülete. Tudnunk kell tehát a pontos területét. Ezt a földhivatalnál kiváltható hivatalos helyszínrajzból, térkép másolatból lehet megtudni. A beépítési százalék a földszint beépítettségére vonatkozik, pontosabban a földből 1 méternél jobban kiálló épületrészek bruttó, tehát falakkal együtt vett alapterületét jelenti a telek területéhez viszonyítva.
A túl keskeny és hosszúkás telek hátránya, hogy csakis ugyanilyen adottságokkal bíró házat lehet rá tervezni, és a helyiségek elrendezése is egymásra „fűzve”, azaz egymás után kialakítva valósítható meg. Az ilyen telekre tervezett épületeknél nagyon sokszor a lehetőség a mérvadó és nem az igény, vagyis nem az lesz a végeredmény, amit szeretne a megrendelő, hanem ami lehet.
A lakóházak tervezésénél célszerű nagy gondot fordítani a lakóépület telken belüli elhelyezésére, a lakás egyes helyiségeinek megfelelő égtáj szerinti elhelyezésére, tájolására, a kertkapcsolatra, valamint a lakásból vagy teraszról való kilátásra. Figyelembe kell venni a telken meglévő növényzetet, illetve a felszíni adottságokat is (a lombkorona árnyékolását, télen-nyáron a benapozást, esetleg egy fa kivágását stb.). Az épületeket úgy szerencsés megtervezni, hogy a napos D-i, DK-i esetleg DNY-i oldalon helyezkedjenek el a lakóhelyiségek: nappali, étkező, terasz, dolgozószoba, gyerekszoba. A háló helyiségeknek a K-i, DK-i fekvés a megfelelő. A keletre tájolt hálószobák azzal a további előnnyel is rendelkeznek hogy éjszakai hőmérsékletük 2-4 °c-al alacsonyabb, mint a DNY-i vagy NY-i tájolású szobáké, hisz nappal nem éri őket intenzív napsugárzás. Az épület É-i, ÉK-i, ÉNY-i oldalán a konyha, fürdő WC kapnak helyet. Ezek azok a helyiségek amik nem igénylik a napfényt. A helyes tájolás tehát nagyban segít a helyiségek területi meghatározásában.
Pl.: domboldalon fontos, hogy a leendő épület a lejtés irányába nyíljon ki, ezért kedvezőek az utcától lefelé lejtő, jó tájolású telkek. A telek szemrevételezéskor keressük meg az esővíz nyomait, mérlegeljük, hogy számíthatunk e hordalékra, „özönvízre” a fenti területekről. Ha igen, az a kérdés, hogyan és mennyiért tudjuk kezelni ezt a gondot. Továbbá a mélyebb fekvésű, lefolyástalan horpaszokban is összegyűlik és pang a víz. Telkünk egy része sártengerré, szúnyogfészekké válhat, de az épületnek sem lesz hasznára. Kötött talajoknál, főként agyag esetében, dombvidéken számolnunk kell az úgynevezett rétegvíz megjelenésével. Ha az épülettel elzárjuk az eret, a víz mögötte feltorlódhat. Ez ellen úgynevezett Drén-rendszerrel kell védekezni, ami növeli az építkezés költségeit.
A telken lévő esetleg értékes, védett fák elhelyezkedése lényeges a tervezendő épület szempontjából, hiszen a védett, értékes fák kivágása engedélyhez kötött. Ha a kivágásukat fontolgatjuk, a helyi Önkormányzathoz kell kérelmet benyújtani. Az egy méter magasságban mért tíz centinél nagyobb törzsátmérőjű fákat, a gyümölcs- és kiszáradt fák kivételével, csak növény- egészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okból, illetve építési tevékenység miatt lehet kivágni.
Az, hogy milyen a talaj minősége, nagymértékben befolyásolja az alapozás költségeit. Ennek érdekében talajmechanikai szakvéleményt tanácsos készíttetni, amelyből kiderül a talaj minősége, rétegfelépítése, a talajvíz szintje és az is, hogy milyen alapozási módot javasolnak az adott területre. A szakvélemény készítői az épület méretétől függő számban (családi ház nagyságrendnél általában két helyen) próbafúrást készítenek az épület helyén, talajmintát vesznek minden mélységből. A talajmintákat laborban vizsgálják, és ez alapján adják meg a számításba vehető értékeket.
Célszerű megismerni a szomszédokat is, ismertetni velük szándékunkat a telekvásárlásról és a későbbiek során történő építési szándékunkról is. A szomszédi jó kapcsolat ápolásával, számtalan kellemetlen meglepetéstől menekülhetünk meg.
Infrastruktúra alatt a környék üzletekkel szolgáltatásokkal bölcsödével, óvodával iskolával való ellátottságát értjük, hiszen nem mindegy, hogy csak a sarokra kell leugrani boltba, vagy két településsel arrébb kell utazni az alapvető élelmiszerek megvásárlásához. A helyi jogszabályokból megismerhetjük a település későbbi fejlődésének irányait, nem mindegy ugyan is, hogy lakóházunk egy nagy forgalmú, esetleg zajos, környezetszennyező ipari, kereskedelmi beruházás, vagy természetvédelmi terület közelében lesz.
Az engedélyezési tervhez szükséges térkép másolatot kell a hivatalból beszerezni. Ezen okiratok beszerzése kötelező az engedélyezési eljáráshoz. A hiteles tulajdoni lapból egyértelműen megállapítható az ingatlan tulajdonságainak személye, a telek mérete, és hogy terheli-e az ingatlant valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog. A térkép másolat általában 1:1000 léptékben készül. A térkép másolaton szereplő adatoknak a tervezőnek össze kell vetnie a valósággal és területileg érvényes Helyi Építési Szabályzattal.
A tervezés első fázisa. A tervező a megrendelő elképzeléseinek megfelelően vázlatrajzot, „skiccet” ( az épület formai jellege, színek száma, tető formája, az alapterület funkcionális elrendezése) készít a helyi építési szabályozás figyelembe vételével. Az építési szabályzat útmutatást ad a beépítési módra, a beépítési százalékra, a zöldfelületek aránya, az építmény magasságára, a színterületi mutatóra.
A vázlattervek méretarányosan, általában M1:100 léptékben megrajzolt és kótázott, szinte engedélyezési tervnek megfelelő színvonalú rajzok, melyekről a pontos méreteket is le lehet olvasni.
Az önkormányzatnál az építésügyi osztály illetékes ügyintézőjével kell a továbbiakban a terveket folyamatosan egyeztetni, aki segít a hatályos rendeleteket, szabályzatok értelmezésében, és felhívja a figyelmet az engedélyeztetési eljárás során fellépő problémákra, hibákra.
A dokumentáció építész tervekből, nyilatkozatokból, tervezési programból, térkép másolatból, továbbá műleírásból áll, mely számításokból és szakági munkarész fejezetek leírásából tevődik össze. Az építési engedélyezési eljárás során ezt a dokumentumot vizsgálja az építésügyi hatóság, az építés megkezdésére feljogosító építési engedélyt – határozat formájában – erre adják ki.
A tervezők nyilatkozata arról, hogy a terveket a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelően, az érintett szakhatóságokkal egyeztetve készítették: és a tervezéshez szükséges jogosultságokkal rendelkeznek.
A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét, továbbá tartalmazza a tervezési feladat leírását, megnevezve az építési tevékenységet.
A műleírás tartalmazza mindazokat az építménnyel kapcsolatos, információkat, amik a tervlapon nem, vagy csak részben ábrázolhatók: de különösen:
A feltárás során próbafúrásokat végeznek (talajmintát vesznek) a tervezett épület alatt, és a mintákból laboratóriumi körülmények között megállapítják a talaj minőségét és talajmechanikai szakvélemény formájában az építtetőnek adják.
A feltárás során kiderül, hogy:
Amennyiben nem készül talajmechanikai szakvélemény, repedések keletkezhetnek az épületen.
A térképen megtervezett mérnöki létesítmények terepi helyének megkeresése és megjelölése, más néven kitűzése. Segít az építési telek méretének pontos meghatározásában. A műszaki létesítmények tervezését és kivitelezését segítő ága.
A terv célja, a kertépítészeti koncepció, a növénytelepítési jellegzetességek, a fák, cserjék és a gyep arányának, elhelyezkedésének és a terep kialakításának, magassági értékeinek meghatározása. Az építési engedélyezési tervdokumentáció része, az önkormányzatok nagy részénél ma már az engedély megadásának feltétele. A kertterv készítésekor az építészeti tervezéshez hasonlóan figyelembe kell venni a tervezési területre vonatkozó építési előírásokat. A terv 1:100 vagy 1:250 léptékben készül.
Az építési engedély iránti kérelem beadása az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer-en (továbbiakban ÉTDR) (www.etdr.gov.hu) keresztül történik. A feltöltés történhet az ÉTDR online felületén, offline módon ÁNYK nyomtatványok használatával, de a dokumentáció elektronikus adathordozón személyesen az ügyfélszolgálati ponton, vagy postai úton is benyújtható. A papír alapú mellékletek digitalizálása és – az elektronikus adathordozón érkező tervrajzokkal együtt – feltöltése az ügyfélszolgálati ponton történik. Az építettő az ÉTDR felületén követheti nyomon az eljárás alakulását. A döntésről az ügyfél az általa választott módon (elektronikusan vagy papír alapon) értesül.
Építészeti kivitelezési tervdokumentáció készítése szükséges a:
Tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni:
Épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kw-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre.
Épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kw-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele.
Továbbá szakági tervek pl.: közmű tervek, kertrendezési terv, belsőépítészeti, padló- és egyéb- burkolati terv, útterv (jellemzően közútcsatlakozást érintő esetekben).
A hagyományos építkezésnél gyorsabban és költséghatékonyabban felépített, energiatakarékos ház, amely megfelelő életteret biztosít a család minden tagjának, a család igényeinek megfelelően.
Impresszum
ÁSZF
Rólunk
Kapcsolat